Újabb lakossági piacról vonul ki a Citigroup
A strukturális átalakítás részeként a Citigroup azt tervezi, hogy bezárja brit lakossági bankját is, hogy a jövőben a legvagonosabb ügyfelekre koncentrálhasson – számol be a hírről a Financial Times.
A strukturális átalakítás részeként a Citigroup azt tervezi, hogy bezárja brit lakossági bankját is, hogy a jövőben a legvagonosabb ügyfelekre koncentrálhasson – számol be a hírről a Financial Times.
Óriási problémát jelent, hogy világszerte több ezermilliárd dollár értékű "piszkos" pénzt mosnak át a bűnözők a bankrendszeren keresztül. Eleve hatalmas költséggel jár, hogy a bankoknak szigorú szabályoknak kell megfelelniük az illegális tevékenység visszaszorítása érdekében, de a pénzek illegális eredetének eltüntetése a bűnszervezetek fennmaradásához és anyagi lehetőségeik kiszélesedéséhez vezet. A mesterséges intelligenciával felszerelt technológia hatékony támogatást nyújthat a pénzmosás elleni harcban, de a bűnözök is egyre kreatívabbak lesznek. Cikkünkben összeszedtük, milyen megoldásokat használnak a bankok a pénzmosási tevékenység kiszűrésére.
Az ESG-szempontok már régóta formálják a befektetések világát. A mozgalom és a köré épült intézményrendszer sikere egyelőre ugyan vita tárgya, ám pénzügyi súlya vitathatatlan, és számtalan gazdasági szektorban van erős befolyása. A fintech cégek mindig úttörők voltak a fejlesztésekben, ráadásul a célközönségük egy jelentős része éppen ahhoz a korosztályhoz tartozik, amelyik leginkább szem előtt tartja a környezetvédelmi és szociális értékeket. A pénzügyi innovátorok így különösen fontos szerepet tölthetnek be a befektetési tevékenység ESG-kritériumok szerinti átalakításában.
Még mindig túl sokan élnek pénzügyi szolgáltatások nélkül a világon, amely komoly akadályt gördít a szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása érdekében tett erőfeszítések elé. A pénzügyekből kiszorult emberek szinte képtelenek kitörni a hátrányos helyzetükből, hiszen egyebek mellett nem jutnak sem hitelhez, sem biztosításhoz. A nagyobb bankok gyakran nem is akarnak eljutni a szegényebb rétegekhez, mert ez csak ritkán jövedelmező. Ezen segíthet a pénzügyi technológia, amely skálázhatóvá, gyorsabbá és olcsóbbá teheti az alapvető szolgáltatásokat.
Az Egyesült Királyságban az egész országra kiterjesztik azt a kísérleti projektet, amelyben egy bankfiókot több intézmény közösen használ.
Nincs egyetértés a világban arról, mivel is kellene foglalkoznia az ESG-nek: egyesek szerint túl sok területre fókuszál, amikor elég lenne csak a környezeti szempontokra figyelni, mások szerint a három betű egymástól elválaszthatatlan. Sőt, egyre nagyobb teret nyert a társadalmi felelősségvállalás kérdése, a Portfolio Sustainable World 2022 konferenciáján elhangzottak szerint ugyanis egyre csak nő a társadalmi egyenlőtlenség, az amerikai álom pedig már nincs többé.
A platformosodás egyre több iparágra gyakorol felforgató hatást, és bankszektort sem hagyja érintetlenül. A fordulat következménye, hogy a pénzügyi szolgáltatásokat bankok a termékek helyett igyekeznek az ügyfelek köré szervezni. A Backbase vezette be az “Engagement Banking” Platform (“Interakció alapú Bankplatform”) fogalmát, amely bankoknak, takarék és hitelszövetkezeteknek nyújt segítséget abban, hogy a teljes ügyfél-életciklust egyetlen platformon kezeljék, felváltva a hagyományos silókon alapuló megoldásaikat. A megoldásról, a fizikai bankfiókok szerepének megváltozásáról és az ügyfél-bank kapcsolatról James Ransome-mal, a Backbase Digitális Transzformációkért felelős igazgatójával beszélgettünk.
A banki világ már nyakig merült a digitális transzformációban, amely a technológiai kihívások mellett egy fontos stratégiai dilemmát is felvet. Már régóta égető kérdéssé vált, hogy jobban jár-e a pénzügyi szervezet, ha saját maga épít fel egy új digitális megoldást, – belső kompetenciákra támaszkodva – vagy kézenfekvőbb külső beszállítótól megvásárolni a terméket. Cikkünkben górcső alá vesszük a build-or-buy dilemmát, és bemutatunk egy új módszert is, amely köztes megoldásként egyesíti magában a két stratégia előnyeit.
A piaci változásoknak köszönhetően a fintecheknek hozzá kell szokniuk, hogy az üzleti modelleket egyre inkább az elért profit alapján értékelik a befektetők, és olcsó forráshoz is nehezebben jutnak majd az emelkedő kamatkörnyezetben - írja a Financial Times.
A mesterséges intelligencia által vezérelt hiperperszonalizációnak nevezett újítás egyre gyakrabban kerül szóba a banki szolgáltatásfejlesztés kapcsán. A bankok különösen jó adottságokkal rendelkeznek, hogy kihasználják a módszerben rejlő előnyöket. A piaci folyamatok egyértelműen ebbe az irányba mutatnak, és a hiperperszonalizáció ma már a túlélés egyik feltételévé vált a versenyben. Érdekes módon ezzel a kifinomult ügyfélcentrikus megközelítéssel a bankok még a gyökereikhez is visszatalálhatnak: a reneszánsz Itáliába.
A pandémia alatt a bankfiókokba látogatók száma drasztikusan lecsökkent, és egyre többen kezdték el – jóllehet kényszerből – digitális csatornákon keresztül intézni a banki ügyeiket. Az átoltottság növekedésével és a korlátozások megszűnésével viszont nem úgy tűnik, mintha az ügyfelek tömegével térnének vissza a fiókokba. Ezzel a járvány felerősített egy olyan folyamatot, amely már régóta a bankok stratégiájának részét képezi, és ahogy a bankolás egyre több eleme kerül át a digitális térbe, a fiókhálózat funkciója is gyökeresen átalakul.
A pénzügyi technológiai vállalatok felfüggesztik a tőzsdei bevezetési terveket és csökkentik a kiadásaikat, mivel a közelgő recessziótól való félelem miatt a befektetők óvatosabbak lettek.
A hagyományos bankok méltó kihívójukra akadtak a trendi neobankokban, amelyek rövid idő alatt óriási növekedést tudtak produkálni. Közülük is kiemelkedik az N26, amely Európa egyik leggyorsabban növekvő digitális bankja. Az impozáns számok azonban még nem mutatnak jövedelmezőséget, amely a neobankok esetében egyáltalán nem különleges jelenség. Ami miatt az N26 mostanában komolyabb médiafigyelmet kapott, az a szabályozói hatóságok keményebb fellépése és a számtalan működési hiányosság, amelyet feltártak. Cikkünkben utánajártunk, mire képes Európa első és egyben legnépszerűbb neobankja, és milyen „ára” van a gyors növekedésnek?
Áprilisban röppent fel a hír, hogy a csalásmegelőzési rendszert fejlesztő startup, a SEON a Series B tőkebevonási körben 94 millió dollárnyi finanszírozást gyűjtött össze. A növekedési lehetőség új kihívásokat is jelent a sikeres magyar vállalkozásnak, amely már több világhírű ügyfelnek- köztük a Revolutnak, és az Afterpaynek - is nyújt szolgáltatást. Arról, hogy mik ezek a kihívások, hogyan fejlesztik a megoldásukat és miben különleges a "BNPL-csalók" Kádár Tamással, a SEON CEO-jával és társalapítójával beszélgettünk, aki Financial IT konferenciánkon is tart előadást.
A Thought Machine brit banki szolgáltató megduplázta értékét, és 2,7 milliárd dolláros értékelést ért el a szingapúri Temasek által vezetett 160 millió dolláros finanszírozási körben, amelybe több vezető bank is beszállt.
Egyre többet tudnak a hazai mobilbankok, a funkciógazdagságban viszont még sok eltérést tapasztalni. A megszokott eszközökön túl - mint a kiadásfigyelő és a biometrikus azonosítás - számos hazai bank fejlesztett egyedi megoldásokat a rendszerébe (ökokalkulátor, kártyanálküli pénzfelvétel), amelyek színesebbé teszik a palettát, és nagyban hozzájárulnak a felhasználói élmény növeléséhez. A legtöbb funkcióval még mindig a Revolut neobank applikációja bír, így az összehasonlítást ebből kiindulva végeztük el.
Ázsiában indultak világhódító útjukra, és úgy tűnik, hamarosan itthon is megvetik a lábukat a "svájcibicska-alkalmazások", vagy ahogy szakmai körökben hívják őket: szuperappok. Kína, Dél-Korea, India, Vietnám és Indonézia egyedi digitalizációs fejlődésének köszönhetően ezek a multifunkciós applikációk, amelyekkel az ételrendeléstől a biztosítástkötésig bármit elintézhetnek a felhasználók, már igen komoly, helyenként milliárdos felhasználói bázist is fel tudnak mutatni. A sikert látva nyugati techcégek is vérszemet kaptak, és egyre inkább az látszik, hogy ők is a "szuperapposodás" útjára lépnének. A kínai állami megfigyelésekről szóló rémhírek és a nyugati közösségi média cégek visszaéléseivel szembesülve azonban sokakban joggal merülhet fel a kérdés, hogy valóban jó irány-e ez.
Az elmúlt időszakban több elemző is egy óriásira fújt fintech buborék kipukkanására figyelmeztetett. A jóslatok valójában meglehetősen régre nyúlnak vissza, és - bár a túlburjánzás tünetei egyértelműen megjelentek a piacon - egyelőre úgy tűnik a befektetői hangulat változatlan. Cikkünkben utánajártunk a fintech-buborék jelenségének, és igyekeztünk a valós piaci folyamatok mélyére ásni.
A szabályozó hatóságok arra figyelmeztették a brit kihívó bankokat, hogy sokkal többet kell tenniük annak érdekében, hogy megakadályozzák a bűnözőket abban, hogy visszaéljenek a platformjaikkal.
A mesterséges intelligencia a bankok kínálatát és belső működését tekintve is egyre inkább nélkülözhetetlen eszközzé kezd válni. A technológiában rejlő üzleti lehetőségekkel kapcsolatban konszenzus van a hazai banki szereplők körében, és ki lehet jelenteni azt is, hogy a fejlesztések terén egyáltalán nem vagyunk lemaradva a nyugati fősodortól, annak ellenére sem, hogy a magyar nyelv feldolgozása sok nehézséget gördít még a mai napig is a fejlesztések elé. Cikkünkben, amelyhez három szakértő - Fáykiss Péter, az MNB digitalizációs igazgatója; Pintér Szabolcs, az UpScale ügyvezető igazgatója; valamint Strén Gábor, a Microsoft pénzügyi szektoráért felelős ügyféligazgatója - közreműködését kértük, a mesterséges intelligencia hazai banki alkalmazásának főbb kérdéseit jártuk körül.
A cél az értékes szilícium kinyerése.
A kérdést a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamarával együttműködésben készült cikkünkben vizsgáltuk meg.
Kiugróak a tavaly decemberi értékek.
Percről percre tudósítunk.
A kiemelt beruházások ellen indulna népszavazás idehaza, de ezt a tárca nem szeretné.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
